A tévhitekkel ellentétben a kullancsok nemcsak akkor jelentenek veszélyt, amikor meleg van, és a napsütéstől megrészegedve túrázunk egy sűrű, elhanyagolt erdőben. Ez az aprócska vérszívó bizony tökéletesen jól érzi magát hideg időben, esőben, rekkenő hőségben, és viharos szélben is.
Sőt, nemcsak dzsungeli körülményekre vágyik, hanem akár egy játszótéren is lesben állhat. Az egyik kedves barátnőm például tavaly a Halesz parkban ült le pár percre egy padra (pihegni kicsit), amikor felmászott rá egy kis jövevény, s szinte azonnal belemélyesztette magát a lábába. Amikor Zsuzsi észrevette, nagyon megijedt, mert eszébe jutott, hogy akár fertőzött is lehet a kis élősködő! A kullancsok ugyanis világszerte kb. 300 betegséget terjesztenek. Ezeknek viszont csak a töredéke veszélyes az emberre.
Mint dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyermekgyógyásztól megtudtam, két, egymástól tökéletesen különböző mikróba veszélyeztet bennünket kullancs-csípéskor. Az egyik az agyvelőgyulladást is okozó vírus, a másik a Lyme-kórt okozó Borellia burgdorferi nevű spirochaeta. Ki kell hangsúlyozni, hogy a kullancs hordozza és terjeszti ezeknek a kórságoknak a kórokozóit.
dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyermekgyógyász
Az agyvelőgyulladás magas lázzal, fejfájással, hányással, elesett általános állapottal jár. Következménye lehet maradandó fogyatékosság vagy akár halál is. Védőoltással viszont megelőzhető.
„Az oltással kb. 20 éves tapasztalatunk birtokában elmondhatjuk, hogy nagyon hatásos a vakcina alkalmazása. – mondta dr. Csizmazia Péter – Praxisomban az átoltottság nagyon jó, sokan igénylik. Ami viszont lényeges: ne feledkezzünk el arról, hogy három-, majd ötévente emlékeztető oltás beadása szükséges!”
Korábban 3-400 agyvelőgyulladásos esetet regisztráltak hazánkban. Az utóbbi években ez a szám 50-80-ra csökkent. A legfertőzöttebb terület Nyugat-Magyarország, de Nógrád, Heves és Borsod is „gazdag” a kis élősködőkben.
A betegség a csípés után akár egy-két hetes lappangási idő után válik láthatóvá, s lázzal indul. Ezt követően jöhet létre eszméletvesztés, bénulások.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2018/03/31/gondoltad-volna-hogy-mar-most-tamadnak-a-kullancsok/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
