Az allergia-szezon közepén vagyunk, és már a parlagfű (Ambrosia artemissifolia) porzási időszakába is belecsúsztunk. A parlagfűtől félnek leginkább az allergiások, mivel ez a legveszélyesebb számukra, ez a legagresszívebb pollen.
E növény akár másfél-két méteresre is megnőhet. Tompa, négy élű száráról, sűrű oldalhajtásairól és szárnyasan szelt, sűrűn szőrözött leveleiről könnyen felismerhető. A felső hajtások végén, a rövid kocsányon ücsörögnek a sárga színű, körülbelül 5 mm-es porzós fészkek 10-15 virággal.
A parlagfű nyugalmi periódusa január végéig tart, majd amikor jön a felmelegedés, a talaj felső három centiméteres rétegében alvó magvak csírázásnak indulnak. Ha mélyebben fekszenek a magok, akkor 3-4 évtizedig is nyugalomban várják, hogy megbolygassák a talajt és feljebb kúszhassanak.
Magyarországon március végén kezdenek kelni a magok és áprilisra tehető a tömeges csírázás. Nyáron intenzív a növekedés. A virágok beporzását a szél végzi. A virágpor akár száz kilométer távolságra is eljuthat. Egyetlen növényen akár hatvanezer mag is teremhet, és akár harminc évig is csíraképes is marad! Ezért nagyon fontos a parlagfű irtása, mert évről évre egyre több embert kínoz, fullaszt.
Dr. Vidák Zsolt tüdőgyógyásztól megtudtam, hogy a parlagfűszórás fő időszaka augusztus-szeptemberre tehető – vagyis eddig így volt! Mostanában azonban ez az idősáv korábbra tolódott – köszönhetően a légkör-felmelegedésnek, a klímaváltozásnak.
És ez az „elmozdulás” minden pollenre igaz! A mogyoró például korábban kora tavasszal kezdte el eregetni pollenjeit, ám idén is már januárban virágzott, amit az arra érzékenyek szinte azonnal észrevettek, hiszen szénanáthaszerű tüneteket okoz.
Az enyhe telek korai virágzást eredményeznek, így a korábban használt pollennaptár egy kicsit felborult, s már nem a valóságot mutatja. Így például egy kártékony gyomnövény, a fekete üröm is hamarabb kezdte meg kegyetlen hadjáratát. (És egészen októberig meg sem állítható!)
Bár e növényt sokan a gyógyításban használják – a belőle készült tea kiváló étvágyjavító, serkenti az epeműködést, oldja a görcsöket, erősíti az idegeket -, nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy rendkívül erős allergén. A parlagfű mellett ez okozza a legtöbb allergiás megbetegedést!
Jó tudni, hogy bizonyos allergének molekuláris szerkezete hasonlít egymásra, és ilyenkor a szervezet hasonló allergénekre egyformán reagál. Ezt hívjuk keresztreakciónak. – És ezért van az, hogy aki érzékeny a parlagfűre, azt sokszor a fekete üröm se kíméli.
Az allergén növények az allergiásokat orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, az asztmásokat pedig súlyos ingerköhögéssel és nehézlégzéssel sújtja.
„Egy embernél nem mindig egyformán jelentkeznek a tünetek két egymást követő évben.” – hívta fel a figyelmet egy fontos tényre Dr. Vidák Zsolt – „Ezért praktikus, ha az, aki tudja, hogy allergiás, már akkor kezdje el szedni a gyógyszereit, amikor még nincsenek tünetei. Ez azért fontos, mert ezek a gyógyszerek veszélytelenek az egészségre, és ha akkor támadja meg az alanyt az adott pollen, amikor már egy-két hete fennáll a gyógyszeres támogatottság, akkor nagyobb eséllyel tapasztalhatunk tünetmentességet, mintha a már kialakult tüneteket szeretnénk kezelni. Én magam is szedem az antihisztamint, mivel én is allergiás vagyok, többek között a parlagfűre.”Az allergiás tünetek kialakulásában elsősorban a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Ezért a leghatékonyabb allergiaszerek az antihisztaminok, emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/08/17/fuldoklas-konnyezes-orrfolyas-a-kobon-itt-a-parlagfuszezon/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
