A csipkebogyó a legjobb C-vitamin-forrás: négy evőkanál szárított csipkebogyó kb. 300 milligrammnyit tartalmaz az értékes vitaminból. (20-szor annyit, mint a narancs!) A dohányosoknak ezért is ajánlott fogyasztása – mivel a dohányzás sok C-vitamint von el a szervezetből. Gazdag B2-vitaminban, fenolvegyületekben, valamint A-, K- és P-vitamint is tartalmaz. A gyümölcs húsát a cukorbetegek is fogyaszthatják: szabályozza ugyanis a vércukorszintet.
A csipkebogyót stresszoldásra is használhatjuk, nyugtatja az idegeket. Erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, segíti a csontok erősödését, szilárdságát, a csontképződést.
A csipkebogyó hatásos az ízületi fájdalmak és betegségek ellen. Porckopásra és felfázásra is kiváló. Magas flavonoid- és vitamintartalma segít a fájdalmak enyhítésében. Vértisztító hatása miatt előszeretettel nyúlnak hozzá emésztőszervi vagy kiválasztószervi gyulladások során.
A belőle készült tea frissítő hatású: megfázásra, lázra, felső légúti panaszokra ajánlott. Nátha megelőzésére is használhatjuk – kiváltképp a téli időszakban értékeljük a természet e finom ajándékát. Vízhajtó, gyulladáscsökkentő hatása miatt pedig veseproblémákra és felfázásra is ajánlott.
A csipkebogyólekvár a székrekedéses panaszokon segíthet, de a lekvárt és a szörpöt szíverősítő szerként is ismerik. A gyerekekkel könnyen meg lehet szerettetni a csipkebogyó szörpöt, mert kellemes üdítő készíthető belőle, és szirupja is vonzó a kicsik számára. Arra viszont figyelni kell, hogy minél kevésbé érje magas hő, mert akkor a C-vitamin tartalma elillan.
A csipkebogyóról szóló cikk elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://www.fmc.hu/2018/11/10/fogyni-akarsz-egyel-csipkebogyot/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
