Az amalgámtömés önmagában is okozhat kellemetlen tüneteket, ha viszont valamilyen fémből fogpótlás is készült, akkor biztos, hogy a kellemetlen tünetek jelentkeznek. Az ok az, hogy a nyál – savas alkotóelemei révén – elektrolitként kezd működni, a különböző fémekből készült pótlások pedig, mint az elektrolízist működtető negatív illetve pozitív pólusok, galván jeleket bocsátanak ki. A galvanizáció következtében az egyik fém megpróbálja lebontani a másikat. A folyamatot az erre érzékeny beteg is érzi.
Egyik leggyakoribb tünet, hogy a szájban állandósul a savanykás ízérzet, holott nem evett a páciens savanyú ételt.
A megoldás az, hogy gyorsan meg kell szabadulni a hídtól, vagy az amalgámtöméstől.
De a legjobb: megszabadulni mindkettőtől.
Sokkal bonyolultabb a helyzet, ha különböző időben, különböző típusú fémekből készült pótlások vannak a szájban és a köztük létrejött feszültség-különbség okozza a kellemetlen tüneteket. Van – mondjuk – egy műanyaggal kombinált fém híd az egyik oldalon és egy porcelánnal leplezett híd a másik oldalon. Ebben az esetben az segít, ha a páciens lecserélteti a műanyaggal kombinált pótlást – általában az a régebbi és amúgy is megérett már a cserére – fémkerámiából, vagy fémmentes kerámiából készült fogpótlásra.
A legmegbízhatóbb, ha minden korona vagy hídpótlást, fémmentes kerámiapótlásra cserélünk. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy kiiktassuk a fémallergiát.
Abban az esetben, ha aranyból készült a pótlás semmilyen más fémből nem tanácsos hidat, koronát vagy akár tömést készíttetni. A kellemetlen tünetek mellett a szájban keletkezett elektrolízis következtében az arany elbomlik és egy napon arra ébred a beteg, hogy eltűnt az arany koronája vagy az arany tömése.
Pika Károly
fogorvos
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
