Az amalgámtömés önmagában is okozhat kellemetlen tüneteket, ha viszont valamilyen fémből fogpótlás is készült, akkor biztos, hogy a kellemetlen tünetek jelentkeznek. Az ok az, hogy a nyál – savas alkotóelemei révén – elektrolitként kezd működni, a különböző fémekből készült pótlások pedig, mint az elektrolízist működtető negatív illetve pozitív pólusok, galván jeleket bocsátanak ki. A galvanizáció következtében az egyik fém megpróbálja lebontani a másikat. A folyamatot az erre érzékeny beteg is érzi.
Egyik leggyakoribb tünet, hogy a szájban állandósul a savanykás ízérzet, holott nem evett a páciens savanyú ételt.
A megoldás az, hogy gyorsan meg kell szabadulni a hídtól, vagy az amalgámtöméstől.
De a legjobb: megszabadulni mindkettőtől.
Sokkal bonyolultabb a helyzet, ha különböző időben, különböző típusú fémekből készült pótlások vannak a szájban és a köztük létrejött feszültség-különbség okozza a kellemetlen tüneteket. Van – mondjuk – egy műanyaggal kombinált fém híd az egyik oldalon és egy porcelánnal leplezett híd a másik oldalon. Ebben az esetben az segít, ha a páciens lecserélteti a műanyaggal kombinált pótlást – általában az a régebbi és amúgy is megérett már a cserére – fémkerámiából, vagy fémmentes kerámiából készült fogpótlásra.
A legmegbízhatóbb, ha minden korona vagy hídpótlást, fémmentes kerámiapótlásra cserélünk. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy kiiktassuk a fémallergiát.
Abban az esetben, ha aranyból készült a pótlás semmilyen más fémből nem tanácsos hidat, koronát vagy akár tömést készíttetni. A kellemetlen tünetek mellett a szájban keletkezett elektrolízis következtében az arany elbomlik és egy napon arra ébred a beteg, hogy eltűnt az arany koronája vagy az arany tömése.
Pika Károly
fogorvos
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
