Az Arthrospira (Spirulina) platensis egy spirális formájú, édesvízi mikroalga, mely főként a vulkanikus, lúgos, meleg vizekben él. (De tartályokban is tenyésztik.) Rendkívül gazdag jó minőségű proteinekben (súlyának 60-70%-át teszik ki) és esszenciális aminosavakban. Tartalmaz még vasat, klorofillt, karotinoidokat, B-vitaminokat (kivéve a B12-t)…
Magas ásványianyag-tartalma miatt csökkentheti a nagyfokú fáradtságérzetet. Sportolóknak is hasznos a teljesítmény javítása, illetve az erőnlét helyreállítása céljából. Rendkívüli tápértéke miatt a NASA (Amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal) valamint az ESA (Európai Űrügynökség) a spirulinát az űrhajósok étrendjében is szerepelteti.
Hatása
A spirulina az életerőt növelő és a szervezet ásványianyag-ellátottságát elősegítő forrás. Tápanyagértéke kiváló, és ahhoz képest az ára sem magas. Bio- vagy gyógynövényboltokban megvásárolható; egyszerű a használata, a túladagolás kockázata nélkül. Mivel édesvízi alga, kivonata nem tartalmaz jódot (szemben a tengervízivel), így nem okoz problémát a pajzsmirigyre nézve.
Hogyan és mikor fogyasszuk?
Kapható por alakban vagy étrend-kiegészítő kapszula/tabletta formájában. Az ajánlott minimális dózis 1 g naponta, de nagyobb mennyiségben is fogyasztható: egyes sportemberek pl. napi 20 g-ot is felhasználnak belőle. De arra ügyeljünk, hogy csak fokozatosan szabad növelni az adagot. Bél- és májtisztító hatása miatt túlzott fogyasztása hányingert vagy puffadást okozhat. Ezért míg kezdetben naponta 1 g ajánlott 3-4 napon át, addig a továbbiakban 2, 3, 4 g-mal fokozatosan emelhető a dózis. Nagyfokú fáradtság esetén az adag lehet 3-6 g naponta. Ellenjavallat nincs, de konzultálni kell az orvossal terhesség, szoptatás vagy veseelégtelenség esetén.
(Forrás: Galenus)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
