Különbségek nők és férfiak közt
A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC fokos szobahőmérséklet az ideális. Problémát az jelez, ha a korábbiakhoz képest, azonos hőmérséklet mellett is egyre több réteg ruha alatt érezzük magunkat komfortosan.
Fázékonyság: betegséget jelez?
Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.
Raynaud-jelenség
Az elsősorban 40-60 év közötti nőket érintő jelenség során a hideg (vagy stressz) hatására az ujjakban a vérkeringés gyakorlatilag leáll. A pár perces rohamokat követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik.
Ha a fázósság mellett ilyen tüneteket tapasztalunk, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz! A Raynaud-jelenség nem mindenkinél okoz szövődményeket, de folyamatos utánkövetés szükséges azért, hogy idejében felfedezzék, ha mégis.
„Az ujjakon látható bőr és a bőr alatti kötőszövet megkeményedése, megvastagodása idővel a belső szerveken is végbemehet, tulajdonképpen a túlzott kollagén termelődés megfojtja a szöveteket. Ahhoz, hogy ezt idejében felismerjük és kezeljük, panaszok esetén fontos az évenkénti – vagy állapottól függően ennél gyakoribb – kontroll.”
(Forrás: PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
