Krónikus légúti betegség esetén a légutak állandó gyulladásban vannak, emiatt a betegek több különböző, mások számára ártalmatlan tényező miatt is rosszabbul érezhetik magukat. A gyulladt légutak érzékenyebben reagálnak a külső hatásokra: erősebb illatok, pollenek, dohányfüst vagy hideg levegő belélegzése – különösen, ha intenzív testmozgással párosul – is rohamot provokálhat. A hideg levegő belégzése szűkítheti a légutakat, ami fokozott ziháláshoz és légszomjhoz vezethet.
A kültéri levegőszennyező anyagok tartalmazhatnak füstöt, port és különböző gázokat.
Az Environmental Health folyóiratban közölt, 2016-ban 168 COPD-ben szenvedő ember bevonásával végzett kutatás során a kutatók megállapították, hogy még a levegőszennyező anyagok rövid távú expozíciója is növelheti a COPD fellángolásának kockázatát.
Az Egyesült Államokban végzett több kutatás is igazolta, hogy a forgalmas főutak mellett élő gyerekeknél gyakrabban alakul ki asztma. A légszennyezettség a már meglévő betegség esetén is rontja a tüneteket. Az európai adatok hasonlóan riasztók, az asztmás megbetegedések harmadát a légszennyezettség okozza.
Már meglévő asztma esetén télen elsősorban a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat: köhögési rohamok, nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén.
A légzőszervi fertőzések, például a megfázás vagy influenza is fokozhatják a krónikus légúti betegségek tüneteit. A fokozott váladéktermelődés, és a betegség következtében erősödő légúti gyulladás megnehezíti a légzés.
Esős napokon a magas páratartalmú, sűrű és nedves levegő belélegzése megerőltető lehet a légúti betegek számára, emiatt fáradékonyság és légszomj is jelentkezhet. Ha a levegő nemcsak kint, de a lakáson belül is párás, az további problémákhoz vezethet.
A lakásban tartósan 60% feletti páratartalom kedvező feltételeket biztosít a penészgomba és a poratka megjelenésének. Ezek egészséges embereknél is növelhetik az allergia kialakulásának esélyét, és gyakoribb légúti betegségeket okozhatnak. A krónikus légúti betegek tüneteit is súlyosbítják, különösen allergiás asztma esetén.
„Ha a téli hónapokban a tüneteink rosszabbodnak, gyakori nehézlégzés, légszomj, köhögő rohamok jelentkeznek, gyakrabban kell használni a gyors hatású inhalátorokat, forduljunk orvoshoz! Ne várjuk meg, míg a panaszok súlyosbodnak, vagy esetleg súlyos légzési elégtelenség, asztmás roham alakul ki. A gyógyszeres kezelés módosításával és néhány változtatással meg tudjuk előzni az állapotromlást.”
(Forrás: Tüdőközpont / Galenus)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
