Krónikus légúti betegség esetén a légutak állandó gyulladásban vannak, emiatt a betegek több különböző, mások számára ártalmatlan tényező miatt is rosszabbul érezhetik magukat. A gyulladt légutak érzékenyebben reagálnak a külső hatásokra: erősebb illatok, pollenek, dohányfüst vagy hideg levegő belélegzése – különösen, ha intenzív testmozgással párosul – is rohamot provokálhat. A hideg levegő belégzése szűkítheti a légutakat, ami fokozott ziháláshoz és légszomjhoz vezethet.
A kültéri levegőszennyező anyagok tartalmazhatnak füstöt, port és különböző gázokat.
Az Environmental Health folyóiratban közölt, 2016-ban 168 COPD-ben szenvedő ember bevonásával végzett kutatás során a kutatók megállapították, hogy még a levegőszennyező anyagok rövid távú expozíciója is növelheti a COPD fellángolásának kockázatát.
Az Egyesült Államokban végzett több kutatás is igazolta, hogy a forgalmas főutak mellett élő gyerekeknél gyakrabban alakul ki asztma. A légszennyezettség a már meglévő betegség esetén is rontja a tüneteket. Az európai adatok hasonlóan riasztók, az asztmás megbetegedések harmadát a légszennyezettség okozza.
Már meglévő asztma esetén télen elsősorban a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat: köhögési rohamok, nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén.
A légzőszervi fertőzések, például a megfázás vagy influenza is fokozhatják a krónikus légúti betegségek tüneteit. A fokozott váladéktermelődés, és a betegség következtében erősödő légúti gyulladás megnehezíti a légzés.
Esős napokon a magas páratartalmú, sűrű és nedves levegő belélegzése megerőltető lehet a légúti betegek számára, emiatt fáradékonyság és légszomj is jelentkezhet. Ha a levegő nemcsak kint, de a lakáson belül is párás, az további problémákhoz vezethet.
A lakásban tartósan 60% feletti páratartalom kedvező feltételeket biztosít a penészgomba és a poratka megjelenésének. Ezek egészséges embereknél is növelhetik az allergia kialakulásának esélyét, és gyakoribb légúti betegségeket okozhatnak. A krónikus légúti betegek tüneteit is súlyosbítják, különösen allergiás asztma esetén.
„Ha a téli hónapokban a tüneteink rosszabbodnak, gyakori nehézlégzés, légszomj, köhögő rohamok jelentkeznek, gyakrabban kell használni a gyors hatású inhalátorokat, forduljunk orvoshoz! Ne várjuk meg, míg a panaszok súlyosbodnak, vagy esetleg súlyos légzési elégtelenség, asztmás roham alakul ki. A gyógyszeres kezelés módosításával és néhány változtatással meg tudjuk előzni az állapotromlást.”
(Forrás: Tüdőközpont / Galenus)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
