A kutatás elsőként vizsgálta ennek a két egészségtelen táplálkozási szokásnak a hatását akut koronária szindrómával (ACS) küzdő pácienseknél – írja az Eurekalert tudományos hírportál.
A vizsgálat 113 ember bevonásával készült. Az átlagosan 60 éves alanyok 73 százaléka férfi volt. A résztvevők 58 százalékára a reggeli kihagyása, 51 százalékára a késői vacsora volt jellemző, és 41 százalékuknál mindkét rossz szokás megfigyelhető volt.
A tanulmány készítői a reggelit kihagyók csoportjába sorolták azokat, akik legalább heti háromszor nem ettek semmit ebéd előtt, leszámítva például a kávét és a vizet. A késői vacsorázók csoportjába pedig azok tartoztak, akik hetente legalább háromszor a lefekvést megelőző két órában ettek.
A brazíliai Sao Pauló-i Állami Egyetem munkatársa, Marcos Minicucci megjegyezte, hogy a késői vacsora nem feltétlenül jelent késő éjszakai étkezést, noha ennek a csoportnak csaknem az összes tagjára ez volt jellemző.
Minicucci rámutatott továbbá, hogy a megfelelő táplálkozás viszonylag olcsó és egyszerű módja a felépülési esélyek javításának. “Azt mondják, hogy reggelizz úgy, mint egy király” – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy egy jó reggeli általában valamilyen tejtermékből (zsírszegény vagy alacsony zsírtartalmú tej, joghurt és sajt), szénhidrátból (teljes kiőrlésű kenyér) és gyümölcsből áll. A reggelinek kellene kitennie a napi teljes kalóriabevitel 15-35 százalékát.
Korábbi tanulmány kimutatták, hogy azok az emberek, akik kihagyják a reggelit és későn vacsoráznak, nagyobb valószínűséggel élnek olyan egyéb egészségtelen szokásokkal, mint a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód.
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
