Súlyos következményei lehetnek, ha nem ismerik fel időben
Az érszűkület a szervezet oxigént és tápanyagokat szállító ereit, az artériákat általánosan érintő betegség, ám leggyakrabban a szív, az agy, az alsó végtag és a has ereiben alakul ki. A betegségnek különböző fokozatai vannak, a legvégső stádiumában az ér teljesen elzáródik, és megindul az adott szerv szöveteinek elhalása. Szív- és agyi infarktus, a végtagok üszkösödése következhet be.
Sokáig tünetmentes
Az elváltozás hosszú ideig tünetmentes, vagyis panaszokat ugyan még nem okoz, de az érszűkületet kiváltó folyamat már elindult a szervezetben. Kialakulásának kockázata magasabb az idősek, dohányosok, cukorbetegek körében és magas koleszterinszint, magasvérnyomás betegség esetén. A rizikócsoportba tartozók számára éppen ezért fontos a szűrővizsgálat.
Érszűkület szűrés
Az alsóvégtagi érszűkület kimutatására az ún. boka-kar index meghatározás alkalmas, amely során megmérik és összehasonlítják a karokon és a lábakon mért vérnyomásokat. Az arteriográfiás vizsgálat a szervezet ereinek általános állapotáról ad képet. Az érbetegség korai jeleit mutatja ki, amit azután célzott vizsgálatok követhetnek. Elsősorban tünetmentes esetekben, rizikófaktorok meglétekor javasolt. Mivel az egyes érterületekre vonatkozóan nem ad információt, ezért fontos hangsúlyozni, hogy tünetek jelentkezéskor már ún. célzott vizsgálatokra van szükség. Célzott vizsgálatnak számítanak az említett boka-kar index meghatározáson túl, a hasi, nyaki erek ultrahang vizsgálatai, illetve a kardiológus által elvégzett szív-érrendszeri vizsgálatok pl. EKG, terheléses EKG, szívultrahang vagy izotópos vizsgálatok is.
A lábfájás már a második stádium jele
A tünetmentest követően, az érszűkület második fokozata, amikor egy megtett távolságot követően fájdalom jelentkezik az érintett lábban. A fájdalommentes távolságot 200 méter alatti és feletti csoportokba sorolták súlyosság szerint. Az érszűkületet ezért szokás „kirakat-betegségnek” is nevezni, mert a betegek séta közben gyakran megállnak, amíg a lábfájás csökken, mintha kirakatot nézegetnének. A harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik.
Korai stádiumban hatékonyabb a kezelés
Az érszűkület tehát sokáig tünetmentes lehet, de a terhelésre fokozódó lábfájás figyelmeztethet a betegségre különösen, ha betegnél az ismert rizikófaktorok is fennállnak. Dr. Kósa Éva hangsúlyozza, hogy az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. A tünetmentes érszűkületes beteg esetében elegendő a gyógyszeres kezelés, a rendszeres ellenőrzés és az életmódváltás. A rendszeres testmozgással – séta -, dohányzás elhagyásával, a testsúly normalizálásával és a meglévő alapbetegség – ha van, például cukorbetegség – kezelésével csökkenteni lehet a súlyosbodás kockázatát.
Súlyos következmények
Műtét akkor válhat szükségessé, amikor a beteg a járásában korlátozottá válik. Üszkösödés vagy nyugalmi fájdalom esetén érsebészeti beavatkozásra már mindenképpen szükség van, hogy a végtag amputáció elkerülhetővé váljon. A műtét szükségességéről érsebész dönt. Járáskor jelentkező lábfájdalmak sok egyéb betegséggel rendelkező, illetve mást egy egyébként jó állapotú betegnél is felléphetnek. Emiatt fontos a kórképek pontos elkülönítése. Az érszűkület korai felismerése azért nagyon fontos, mert kezelése egy súlyosabb állapotban már sokkal nehezebb feladat, és lehetséges, hogy ilyenkor már a végtagamputáció veszélyével is számolni kell.
(Forrás: Galenus)
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
