Akár a lakás illatosításához használjuk párologtatóban, akár a bőrünkre kenjünk, vagy a süteményekben fogyasztjuk, bizonyos fűszerek sajnos allergiás reakciót okozhatnak. Van, akit az illatosító miatt tüsszögő és/vagy köhögő rohamok kínoznak, nehézlégzése jelentkezik, de akár asztmás roham is kialakulhat. A krémekben található illatanyagok bőrpírt, kiütést, viszketést okozhatnak. Az ételekben elfogyasztva pedig főként gyomor- és hasi panaszok jelentkezhetnek az arra érzékenyeknél, de súlyos esetben anafilaxia is kialakulhat.
Aki allergiára hajlamos, vagy ekcémás a bőre, különösen fontos, hogy figyeljen az esetleg megjelenő reakciókra – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina. Ekcémás gyermekeknél megfigyelték, hogy a perubalzsam, természetes és mesterséges vanília fogyasztásának hatására a vizsgált 11 gyermekből 9-nél okozott ekcémás reakciót, egy esetben pedig Quincke-ödémát.
Egy 2011-es cikk szerint a fűszerallergia 10 ezer felnőttből 4-13-at érint, azonban a kutatók azt is kiemelték, hogy az előfordulása minden bizonnyal jelentősen aluldiagnosztizált. A probléma felismerése sok esetben nehéz, a kivizsgálást könnyen tévútra viheti például a tünetek egyéb ételintoleranciához, allergiához való hasonlósága, de megbízható tesztekre is szükség van ahhoz, hogy a kiváltó okot pontosan meg lehessen állapítani.
A fűszerek és illatanyagok közül a legtöbb panaszt a fahéj és vanília mellett a fokhagyma, a bors és a fűszerpaprika okozza. Allergia esetén a tünetek csak akkor szűnnek meg, ha a beteg kerüli az allergént. Nem fogyasztja, nem használ allergén tartalmú kozmetikumokat. A helyzetet nehezíti, hogy nincs külön szabályozás arra vonatkozóan, hogy a gyártók kötelesek feltüntetni a fűszereket az összetevők közt, a termékek csomagolásán.
Az élelmiszerek, illatosítók és tusfürdő, testápoló készítmények mellett figyelni kell még fogkrémekre és gyógyhatású készítmények összetevőire is. Fűszerallergia esetén sok esetben épp a természetes, natúr összetevőket – például gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt is gyakran használt fahéjat, vagy szív- és érrendszer egészségét támogató fokhagyma kivonatot – tartalmazó termékek okoznak panaszt.
Forrás: Galenus / Budai Allergiaközpont
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
