A málnának egyetlen olyan része sincs, ami mérgező volna, legyen szó vad, vagy nemesített változatról. Jótékony hatásairól már a múltkor írtam, s akkor kiderült, hogy a málna rendkívül jó vértisztító (rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket, a már meglévő panaszokat pedig segíti megszüntetni), vesetisztító, méregtelenítő hatású (óvja, erősíti a vesénket, kezelhetünk vele enyhébb lefolyású veseproblémákat), s remek méregtelenítő is (nemcsak a vért és a veséket tisztítja, hanem a bélfalat is segít kipucolni).
Kiváló immunerősítő (megfázás, nátha esetén felgyorsítja a gyógyulást), segít egyensúlyban tartani a vércukorszintet (így diétában is fogyasztható), s még a méhfalat is erősíti (magas nyomelem- és vitamintartalma az anyukáknak és a magzatnak is kedvező).
Leggyakrabban húgyúti problémákra szoktak málnalevélből készült teát vagy főzetet fogyasztani azok, akik a természetes megoldásokat keresik a gyógyszerek helyett. Ezek az italok enyhén antibakteriális hatásúak, ér- és pólus-összehúzóak.
A leveleket júniustól augusztusig szedhetjük, s fogyaszthatjuk frissen vagy megszárítva is. A teát meghűléskor is ajánlott kortyolgatni, mert lázcsillapításra, izzasztásra is alkalmas:
Házi teakeverék
Hozzávalók: 20 gramm száraz málnalevél, 10 gramm szamócalevél, 5 gramm szederlevél. Ezeket keverjük össze.Tehetünk hozzá csipkebogyót, hibiszkuszt, citromfüvet és mentát is. Egy adaghoz két evőkanál teakeveréket forrázzunk le. Hűtőben 2-3 napig tárolhatjuk.
További receptek az alábbi linkre kattintva olvashatók:
http://fmc.hu/2018/07/14/elfogyott-a-malna-a-bokorrol-edd-meg-a-leveleket-is/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
