Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) kutatói szerint a szervezetbe jutó, ultrafeldolgozott élelmiszerekből származó kalória minden 5 százalékos növekedésével ugyanilyen arányban csökken az általános szív- és érrendszeri egészség.
Azok a felnőttek, akik kalóriabevitelük mintegy 70 százalékát ultrafeldolgozott élelmiszerek formájában fogyasztják el, az ideális kardiovaszkuláris egészség szintjének csupán felével élnek azokhoz képest, akik a teljes kalóriabevitelük legfeljebb 40 százalékát viszik be szervezetükbe ilyen ételek formájában.
Az ételeket az elkészítésük során használt ipari folyamatok mennyisége és célja alapján kategorizálják. Azokat nevezik ultrafeldolgozott élelmiszereknek, amelyek teljesen vagy jórészt olyan táplálékból kivont anyagokból állnak, mint a zsírok, keményítők, hidrogénezett zsírok, hozzáadott cukrok, módosított keményítők és ide tartoznak olyan “kozmetikai” adalékok, mint a mesterséges ízesítők, színezékek vagy emulgeálószerek. Ilyen termékek például az üdítőitalok, a csomagolt sós rágcsálnivalók, sütik, feldolgozott húsok, porformájú és előcsomagolt levesek – írja a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
“Az egészséges táplálkozás kiemelt fontosságú a szív és a vérerek egészségének megőrzésében” – hangsúlyozta Zefeng Zhang, a CDC kutatója. “Az ultrafeldolgozott ételek gyakran helyettesítik a tápanyagban gazdag ételeket, mint a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat és a sovány fehérjét, melyek támogatják a szív egészségét. Ráadásul az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gyakran magas a só, a hozzáadott cukor, a telített zsír és más, a szívbetegségek kockázatát növelő anyag aránya” – tette hozzá.
A szakértők az amerikai országos egészségügyi és táplálkozási felmérés (NHANES) során 2011 és 2016 között gyűjtött adatokat használták vizsgálatuk során. Ennek keretében 13 446, húszéves vagy annál idősebb felnőttről szereztek információkat, akiknek megismerhették táplálkozási szokásait és a szív- és érrendszeri egészségükre vonatkozó kérdésekre adott válaszait.
(Forrás: Galenus)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
