A ribizli nemcsak nagyon finom – és tetszetős -, hanem élettani szempontból az egyik legértékesebb bogyós gyümölcsünk. Energia-tartalma alacsony, így a diétába is beilleszthető: 29 kcal/121 kJ. Fehérjetartalma csekély: 1,1 gramm. A benne levő zsír 0,5 gramm körüli.
Szénhidrátból 10-15 grammot tartalmaz, melyből 8 gramm körüli pektinszármazék. A pektin segít kiegyensúlyozottá tenni az emésztési folyamatokat. Ha kellő mennyiségű folyadékot viszünk be a szervezetünkbe, akkor hozzájárul az emésztőrendszerben rekedt salakanyagok kiürítéséhez.
Nagyon sok C-vitamint is tartalmaz: 100 grammban 30-40mg-ot! (Négyszer többet, mint a narancs!) – Ezért is ették régen skorbut ellen.
Van még benne jó sok B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin. A B1-vitamin elengedhetetlen az idegsejtek működésénél, javítja az anyagcsere-folyamatokat, a koncentrálóképességet, növeli az energiaszintet. A B2-vitamin a zsírsavak lebontásánál és a méregtelenítésnél lehet jó társunk. A B6-vitamin álmatlanság, premenstruációs tünetek enyhítésére jó, valamint szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére.
Magas az E-vitamin tartalma is. Az E-vitamint az immunrendszer erősítésére és szívbetegségek ellen hívhatjuk segítségül. Lassítja az öregedési folyamatot is, mivel sejtszinten fejti ki hatását.
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/06/22/egeszsegesen-es-karcsubban-ribizlivel/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
