Tetőzik a járvány
Tetőzik az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma Európában. Magyarországon a becslés szerint az elmúlt héten közel 82 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.
Nem csak a népgyógyászati utalások szólnak a bodzafogyasztás előnyeiről – világszerte egyre több tudományos vizsgálat is foglalkozik az egészségre gyakorolt pozitív hatásaival.
Az Aarhus-i, a Missouri és a Freiburg-i Egyetem szakértőinek egymástól független kutatásai és cikkei alapján kijelenthető: a bodza vírusellenes, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, immunerősítő és antiproliferatív (sejtszaporodást gátló), pozitív hatásait ráadásul úgy fejti ki, hogy közben védi a gyomor nyálkahártyáját, a májat és a hasnyálmirigyet is.
A tudósok abban is egyetértenek, hogy a bodza hatékony az influenza tüneteinek enyhítésében, mert blokkolja a vírusok szaporodását, és az első tünetek jelentkezésétől számított 3-4 nap alatt meggyógyíthatja a beteget.
Pozitív hatásai miatt a bodza az egyik legnépszerűbb, gyermekgyógyászatban is használt gyógynövény: étrend-kiegészítők, hagyományos növényi gyógyszerek és egyéb természetes kivonatokat tartalmazó egészségügyi termékek, gyümölcslevek és szirupok formájában segít a megfázás és az influenza tüneteinek enyhítésében.
Az erős antioxidáns hatása miatt hatásos lehet olyan betegségek kezelésében, mint például az érelmeszesedés, a 2-es típusú cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás.
A hígítatlan bodzalé 100 ml-es napi adagja a megelőzésben játszik szerepet, míg a 200 ml-es, terápiás napi dózisa a már kialakult betegség kezelésében segíthet. Vírusos fertőzés esetén nagy mennyiségű hatóanyagra van szükség: a javaslat 2 x 200 ml bodzalé fogyasztása az első és a második napon, majd egy héten belül fokozatosan kell csökkenteni 100 ml-es napi adagra.
Bodzalé megelőzéshez és regeneráláshoz
Klinikai adatok szerint a bodzának nincs toxikus hatása: sem kémiai összetétele, sem élelmiszerként való széles körű és hosszú távú használata sem sugallja, hogy a különféle készítmények fogyasztása bármilyen kockázattal járna. Bátran javasolható az influenzás tünetek enyhítésére.
Forrás: Galenus
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
