A bodza nemcsak finom, hanem az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyógynövényünk is.
Világszerte használják például az influenza tüneteinek az enyhítésére. Európa egyik fő nemesbodza-ellátója Magyarország, így különösképp érdemes megismerkednünk vele.
A fekete bodza hazánkban őshonos, Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható. Ott terpeszkedik az utak mentén, az erdők szélén, a réteken, a bozótosoknál. Évelő, általában két méter magasra nő meg, de nem ritka a hat méteres példány sem. Az ágak eleinte zöld színűek, majd átváltanak szürkébe, szürkésbarnába.
Virágzata sárgásfehér, s egy szétnyílt tenyérre emlékeztet. Az aprócska virágok 10-20 cm átmérőjű bogernyőbe rendeződnek, és csodás illatot árasztanak: édes, citrusos nedű képében tetszelegnek.
E növény könnyen összetéveszthető a földibodzával és a fürtös bodzával. Előbbi alacsonyra nő, nem évelő, illata kellemetlen. Utóbbinak vörös a bogyótermése – míg a fekete bodzának (ahogy neve is jelzi): fekete (vagyis inkább feketével kevert sötétlilának mondanám).
A fekete bodza virágát, levelét és termését is felhasználja a gyógyszeripar.
A virág flavonoidokat tartalmaz (samucint, rutint, kvercetint), valamint szaponinokat, klorogénsavat, ciánglikozidokat, nyálkát és illóolajokat. A levélben glikozidokat és cseranyagokat találhatunk, a termésben pedig szerves savak (ecetsav, citromsav, almasav) gyűlnek össze, s rengeteg vitamin.
A bodzát jótékony hatása miatt már a népi gyógyászatban is használták nagyanyáink, s az ősi megfigyeléseket mára már számost tudományos vizsgálat is alátámasztotta. A Freiburg-i, a Missour-i és az Aarhus-i egyetemek kutatásai is kimutatták, hogy a bodza – többek között - immunerősítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, vírusellenes és fájdalomcsillapító hatású. Mindeközben védi a májat, a hasnyálmirigyet és a gyomor nyálkahártyáját is.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/02/15/influenza-a-bodza-segithet-a-megelozesben-es-a-gyogyulasban
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
