Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet

Ezért nevezik kirakatbetegségnek az érszűkületet

– Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. A fájdalommentes gyaloglás hossza – érszűkület esetén – meglepően állandó érték, amelyet a betegek meglehetősen pontosan észlelnek is. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 

Műszeres diagnosztikai lehetőségek

• Az úgynevezett boka-kar indexet (doppler-index) meghatározó készülékkel a bokán mért vérnyomás értéke elosztódik a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utalhat. A speciális készülék a két érték közti különbség megbízható meghatározásához szükséges automata, a két karon és a két bokán egyidejűleg végzett mérésre is lehetőséget ad – így a kardiovaszkuláris kockázat ellenőrzésének fontos eszköze. 
• Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb. 
• Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).
• Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban mindenképpen szükséges lehet az érfestés nevű eljárás is, amelynek eredménye befolyásolja a műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációját.

Milyen rizikófaktorokkal érdemes orvoshoz fordulni?

Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás. 

Ezek az alábbiak: 

• jellemző panaszok megléte, például csökkenő járástávolság,
• magas vérnyomás,
• magas koleszterin- és/vagy triglicerid szint,
• dohányzás,
• tartós és kezeletlen stressz,
• magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek családi halmozódása,
• változó kor megjelenése a hölgyeknél,
• túlsúly vagy elhízás.

(Forrás: PatikaMagazin)