A természetgyógyászat módszertani kulcsszava a mérték. Sem a hosszan tartó hideg, sem a tartós meleg fürdő nem helyes. A hideg víz alkalmazása szerinte csak 20–30 mp-ig alkalmazható és kizárólag csak meleg testre, de mihelyt fázik a beteg, rögtön abba kell hagyni a hideg fürdőzést. Nyilvánvaló, hogy minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig szabad csak alkalmazni.
A gyenge szervezetűek ne kezdjék a kúrát túl hideg vízzel. A hideg vízbe mártott szivaccsal vagy ruhával való lemosás enyhébb hatású, mint a hideg vízfürdő, de azért hatásos gyógymód az is. „A meleg víz egyedül renyheszt, elpuhít, a befejező hideg vizes lemosás erősít, edz és egészséges fejlődést biztosít.”
A gyulladt testrészen a hideg vizes borogatás csökkenti a fájdalmat, és elősegíti a gyógyulást. A hűtőfürdő a legbiztosabb lázcsillapítási módszer. A hideg vizes fürdő frissít, sőt erősíti az immunrendszert. A meleg víz ellenben ellazít, tágítja az ereket, fokozza az anyagcserét, így gyorsul a kiválasztás.
A bőr pórusai, erei kitágulnak, megindul a verejtékezés. A salakanyagok ily módon hamarabb távoznak a szervezetből. A harántcsíkolt izmok ellazulásának köszönhetően csökken az izomgörcs okozta fájdalom. A simaizmok is elernyednek, ennek következtében enyhülnek a görcsös fájdalmak, oldódik az epehólyag és a húgyhólyag görcsei is.
Megfázás, hólyaghurut, izomgörcs, egyes krónikus ízületi betegségek esetén. 37–38 °C-os vízben 10 perc fürdőzés igen hatásos lehet. Az alacsony vérnyomásúak viszont csak langyos fürdőt alkalmazzanak, mert a meleg víz csökkenti a vérnyomást.
Gyógyítás váltakozó hőmérsékletű vízzel:
Az egyik legegyszerűbb ingerterápia a hideg és meleg vízes zuhanyozás. A zuhanyozást mindig meleg vízzel kell kezdeni és hideg vízzel befejezni. Ezt egymás után többször lehet váltogatni, de mindig a hideg víz legyen az utolsó. A meleg vizes zuhanyozás kb. 2 percig tartson, a hideg vizes zuhanyból elég 30 mp is. Aki a hideg vizet nem bírja, az hideg vizes szivaccsal is letörölheti testét. A váltakozó hőmérsékletű víz tehát frissít, erősíti az immunrendszert, javítja a keringést.
Érszűkület esetén a lábat felváltva kell egy-egy lavor meleg, majd hideg vízbe helyezni, többször egymás után. A meleg vizes fürdő hatása gyógynövénykivonatokkal, illóolajokkal, sőt egyszerű konyhasóval még fokozható. A fürdővízbe csepegtetett levendulaolaj vagy -főzet nyugtat, az eukaliptuszolaj pedig frissít, tisztítja az orrot, tágítja a hörgőket. A gyógyszertárban többféle illóolaj és gyógynövény kapható, és felvilágosítást is nyújtanak.
(Forrás: dr. Benkő András / PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
