Mi okozza a csecsemőkori ételallergiás tüneteket?
Az ételallergia tünetei akkor jelentkeznek, ha az allergiás személy az allergént tartalmazó élelmiszert fogyasztja. Ehhez tehát mindenképpen találkoznia kell már az adott allergénnel. Jogosan vetődik tehát fel a kérdés a szülőkben, hogyan lehet ételallergiás a kizárólag anyatejet fogyasztó csecsemő? Valójában az anyatej okozza az allergiás tüneteit?
„Az anyatej összetételét pontosan a csecsemő igényei szerint alkotta meg a természet. A fejlődéshez szükséges tápanyagok és folyadék mellett számos olyan anyagot is tartalmaz, amelyek az egészséges bélflóra kialakulását segítik. Több kutatás igazolja azt is, hogy az anyatejes táplálás nem allergiát okoz, hanem épp ellenkezőleg, csökkenti a különböző allergiák megjelenésének kockázatát a csecsemőnél. Az anyatejjel táplált csecsemők esetében az allergiás tüneteket nem maga az anyatej, hanem az anyatejbe jutó allergén fehérjék okozzák.”
Az anyatejjel átjutó allergén fehérjék
Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás tünetek döntő többségét a tej, a tojás, szója, liszt valamint a hal, eper és a földimogyoró fogyasztása okozza. Ezek az élelmiszerek és azok az ételek, amelyekben az allergén fehérjék találhatók, az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okoznak. Ha az édesanya ezeket az élelmiszereket fogyasztja, az allergén fehérjék felszívódnak, bejutnak az anyatejbe és azzal átjutnak a baba szervezetébe. Ezáltal jelentkezhetnek ételallergiás tünetek olyan csecsemőknél is, akik még kizárólag csak anyatejet fogyasztanak.
Mit lehet ilyen esetben tenni?
A megoldást nem a szoptatás abbahagyása jelenti. A kicsi kaphatja tovább az anyatejet, de az édesanyának diétáznia kell. Kezdetben rendszerint egy összetevőt, például a tejet iktatjuk ki, majd megfigyeljük, hogy a kicsinél van-e változás, elmúlnak-e vagy javulnak a tünetei. Ehhez azonban nagyon szigorúan kell a tejmentes diétát tartani, különben nem lehet az allergént kiszűrni. Ha szükséges, mert nem múltak el a tünetek, de valószínű az allergia, következő lépésenként folytatjuk a diétás megszorítást a további élelmiszerek mellőzésével is.
Az ételallergia tünetei csecsemőknél
A bélrendszer éretlensége miatt bizonyos emésztőrendszeri tünetek természetesek csecsemőkorban. A puffadás és a hasfájás a csecsemők többségénél előfordul. Megeshet, hogy a tejcukrot lebontó laktáz enzim termelődése később – csak születés után 1-2 héttel – indul be a csecsemőnél, ez is okozhat átmeneti panaszokat. A bél- és gátizmok fejlődése, működésük összerendezettsége is egyéni eltéréseket mutat, így egyes csecsemőknél emiatt is lehetnek széklet rendezési problémák az első időszakban.
„Nem minden tünet hátterében áll tehát ételallergia, ám ha a felsorolt panaszok mellett száraz, ekcémás bőr, vagy véres széklet is jelentkezik a csecsemőnél, akkor mindenképp indokolt ilyen irányba is vizsgálódni. Az ételallergia kockázata magasabb azokban a családokban, ahol előfordul allergia – különösen a szülők részéről – így az allergiás hajlamot a gyermek örökölheti. Ilyen esetben az allergia megelőzéséhez különösen fontos az anyatejes táplálás. Anyatej hiányában, a magas kockázatú csecsemőknél tehéntej alapú tápszer helyett hipoallergén tápszer adható.”
(Forrás: Galenus)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
