A hazánkban tenyésző 2000 féle virágzó növény közül 250 növény pollenje okozhat allergiát. Magyarország éghajlati viszonyai között akár már január végén is elkezdődhet az allergiás szezon a mogyorófélék és az éger virágzásával. A mogyoró porzós barkái nagy mennyiségű allergént tartalmaznak, ezek okozzák a gondot. A mogyorónak rövid a nyugalmi időszaka – nővirágai már decemberben nyílnak, míg a hímvirágok rendszerint február második felében (a növény genetikai alapon ezzel az időbeli eltolással védekezik az önbeporzás ellen). Gyakorta megfigyelhető, hogy az éger virágai még a levelek előtt megjelennek.
A mogyorót követi márciustól a nyár, nyír, kőris, platán szezonja.
Az allergiás reakciót a növények szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák, amiket a szél akár 400 km-es távolságba is elszállíthat. A szélmegporzású növények óriási mennyiségű pollent – csupán egyetlen mogyoróbokor 600 millió pollent – termelnek, és szétszórják a szélrózsa minden irányába. A belélegzett pollen a légutak nyálkahártyáján megtapadva okozza a szénanátha tüneteit, a tüsszögést, orrfolyást, szemviszketést.
A tél végével és a jó idő beköszöntével a levegő virágportartalma folyamatosan növekszik, ezért az allergiásoknak ajánlott a tünetek mérséklése érdekében időben, már a téli hónapokban megkezdeni a védekezést!
A légúti allergia tüneteinek enyhítésére ma már nagyon sokféle gyógyszer létezik, de sokat tehetünk közérzetünk javításáért természetes megelőző terápiával is.
Ilyen természetese és hatékony megoldást kínál az egészségügyi száraz sóterápia. Egy 20 alkalomból álló kúra jótékony hatása akár 8-9 hónapig is tarthat. Allergiásoknál normalizálódik az egyébként tüneteket kiváltó hisztamin- és IgE-szint, megszűnik a szem-, orr-, fül- és szájpad viszketése. A leghatékonyabb egészségügyi sóterápiá, sóklinikákon, orvosi indikáció és kontroll mellett zajlanak, országszerte több száz orvossal és egészségügyi intézményekkel együttműködésben.
(Forrás: PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
