Ez nem az első csípéskor jelentkezik, mivel ott a szervezet először találkozik a méreganyagokkal, súlyosabb következményekkel csak a későbbi csípések során számolhatunk. A nyakat és a szájüreget érintő csípések a helyileg kialakuló duzzanat miatt már első alkalommal is okozhatnak életveszélyes állapotot.
A legtöbb csípés csak kis helyi reakciót okoz, amely fájdalmas duzzanat kialakulását jelenti, 10-15 perccel a csípést követően, a házi patika készítményeiből ellátható tünetekkel. Néhány esetben nagyobb helyi elváltozás alakul ki a csípés körül: A duzzanat 12-24 óra múlva 5 cm-nél nagyobb átmérőjűvé válik. Esetenként a teljes végtag feldagad.
A csípést követően rövid időn belül kialakulhatnak különböző súlyosságú, szisztémás (anafilaxiás) reakciók. A tünetek, mint csalánkiütés, nehézlégzés, szédülés, gyomorgörcsök, hasmenés, hányás, ájulás jelentkezésekor célszerű azonnal orvost hívni, mivel az állapot gyorsan életveszélyesé válhat. Amennyiben ismert az allergia megléte, és van öninjekciózásra alkalmas készítménye a betegnek, úgy azt késlekedés nélkül be kell adni. Ezt követően is fontos orvosi segítség igénybevétele, mivel a tünetek pár órával később újrakezdődhetnek.
Az életet veszélyeztető tüneteken túl orvosi ellátás szükséges, amikor a tünetek egy hétnél tovább fennállnak, 3 napon túl rosszabbodnak, esetleg 2-3 nap késéssel alakulnak ki.
Ha méhhel, darázzsal találkozunk, ne hadonásszunk, a levegő vibrációját támadásnak veszik! A csípés helyszínét igyekezzünk gyorsan elhagyni, mivel a rovarok által kibocsájtott feromonok a fajtársakat is támadásra ingerlik!
(Forrás: Dr. Sebők Szilvia Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet - PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
