„Fiatalság, bolondság” – tartja a mondás. Vannak azonban helyzetek, amikor a meggondolatlanságnak fiatalkorban sincs helye, és a gyógyszerszedés ide tartozik. Menőnek tűnhet az, hogy valaki a fájdalomcsillapító gyógyszerét sörrel nyeli le, az allergiaellenes tablettájára bort iszik, netán a hüvelygomba miatti gyógyszeres kezelése alatt alkoholos koktélokat fogyaszt, ám a következmények súlyosak lehetnek. A lehetséges komplikációk palettáján rosszullét, hányás, kipirosodás, gyomorfekély, légzésmegállás és súlyos keringési zavar is szerepel, hogy csak néhány példát említsünk.
Hüvelyfertőzés és rosszullét
A metronidazol hatóanyag, amelyet különféle bakteriális vagy amőba okozta fertőzések, köztük hüvelyi fertőzések kezelésére is használnak tablettaként vagy hüvelykúpként, nem „tűri meg” maga mellett az alkoholt. Ha valaki metronidazol használata mellett italozik, nagy valószínűséggel rosszullétet, hányingert, hányást, fejfájást, kipirulást, verejtékezést, légzési nehézséget fog tapasztalni.
Légzésbénulás?
Azoknál a gyógyszereknél, amelyek a központi idegrendszeren keresztül fejtik ki a hatásukat, egyértelműen kerülendő az alkoholfogyasztás. Az altatóknál, nyugtatóknál vagy epilepszia kezelésére szolgáló szereknél már kismennyiségű alkohol elfogyasztása is jelentős koncentrációképességbeli változásokhoz, viselkedésváltozáshoz vezethet, súlyos esetben életveszélyes légzésmegállás, keringési zavarok alakulhatnak ki.
Allergiásan is tilos?
Kisebb mértékű, de a koncentrációs képességet rontó lehet az allergiás panaszok orvoslására szolgáló patikaszerek (pl. a vény nélkül is kapható [levo]cetirizin, [dez]loratadin hatóanyagú gyógyszerek) és az alkohol együttes hatása is. Ilyen hatóanyagú gyógyszerek rendszeres szedésekor tanácsos lemondani az alkoholról.
A recept nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagoknál (pl. acetilszalicilsav, ibuprofén, diklofenák), amelyeket fejfájás, menstruációs görcs vagy nátha esetén sokan szednek, az alkoholfogyasztás a gyógyszerek gyomor- és bélkárosító mellékhatását felerősítheti, így az alkohol hatására többszörösére nőhet a gyomor- és nyombélfekély gyakorisága. A fájdalom- és lázcsillapító paracetamolos szerek szedésekor – a máj védelme érdekében – egyértelműen kerülendő az alkoholfogyasztás!
(Forrás: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész / PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
