A 164 felnőtt bevonásával zajlott vizsgálatból kiderült, hogy napi hat óra alvás mellett a 18 és 55 év közötti résztvevők gyakrabban lettek náthásak, mint azok, akik napi hét órát töltöttek pihenéssel. A kockázat az alvásidő csökkenésével egyenes arányban nő. A hat órát alvók 4.2-szer, az öt órát alvók 4.5-szer gyakrabban betegedtek meg.
Korábbi kutatások is rámutattak erre az összefüggésre, miszerint az alvás mennyisége és minősége befolyásolja az immunrendszer működését – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a jóAlvás Központ orvosa. „Arról is készültek vizsgálatok, hogy a kevés, vagy rossz minőségű, nem pihentető alvás nemcsak a közönséges nátha, de az olyan krónikus betegségek megjelenésében is fontos szerepet játszik, mint a diabétesz, vagy a magas vérnyomás.”
A vizsgálatot végző kutatók arról is beszámoltak, hogy egy egyébként egészséges személy szervezetében már egy éjszaka alvásmegvonás is látható elváltozásokat idéz elő. Kimutatták, hogy megváltozik a vérben található immunsejtek összetétele, és eltérés mutatkozik abban is, hogy milyen típusú kémiai hírvivők szabadulnak fel az immunrendszer működésében résztvevő sejtekből.
Az összefüggés azért jelentős, mivel egyes adatok szerint az amerikaiak 20 százaléka alszik napi hat óránál kevesebbet. Az eset kapcsán gyakorlatilag világjárványról is beszélhetünk, a napi alvásmennyiség csökkenése általános jelenség, mely hazánkban, és egyre fiatalabbak körében is megfigyelhető – jegyzi meg dr. Vida Zsuzsanna. „Fontos hozzátenni, hogy a pihentető alvás nem csak az alvásidő hosszán múlik, az alvás minősége is lényeges az egészség megőrzésének szempontjából. Ha például valaki nehezen alszik el, az éjszaka folyamán többször felriad, vagy az alvási apnoe tünetei jelentkeznek nála, akkor akár 10-12 óra alvás után sem tud a szervezete regenerálódni. Az alvásproblémák kezelésére létezik orvosi segítség, panasz esetén érdemes ezt igénybe venni!”
(Forrás: PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
