A beteg a vénás panaszaival jelentkezhet háziorvosánál csakúgy, mint a bőrgyógyászati, sebészeti, érsebészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati, onkológiai vagy gerontológiai szakrendeléseken.
Kezelésében – attól függően, hogy kinél jelentkezik először a páciens – több út látszik járhatónak. A különböző kenőcsök, gyulladáscsökkentők javaslatától a sürgősen elvégzendő műtétig számos lehetőség áll rendelkezésre, mindezeknek az elváltozás kiterjedése, elhelyezkedése szabhat határokat.
Mik a legfontosabb tünetek?
A felületes vénák mentén piros bőr, fájdalom, nemritkán duzzanat jelentkezik. A beteg gyakran vizes ruhával napokon, heteken keresztül igyekszik otthonában gyógyítani „felületes trombózisát”, majd gyakran akkor keresi fel orvosát, amikor a fájdalmas vörös kötegezettség a combján végighaladva már a lágyékhajlatnál tapintható.
• A mindennapi gyakorlatban a lábszáron és a comb alsó harmadán megjelent elváltozásokra az első vizsgálat során kenőcsöket, jegelést javaslunk, s a végtag pólyázása mellett arra kérjük a beteget, hogy járkáljon (korábban bevett szokás volt, hogy a betegnek ágynyugalmat javasoltak, amellyel előidézték a mélyvénás trombózis kialakulását!).
• Kiterjedtebb, fájdalmas formáknál, vagy amikor a gyulladt köteg felső határa megközelíti a lágyékhajlati, vagy térdhajlati beömlést, sürgős műtét mellett döntünk.
A klinikai tünetek, a betegek panaszainak színes skálája ma sem változott az elmúlt évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt leírtakhoz képest.
A visszérgyulladást John Hunter már 1775-ben felfedezte, csakúgy, mint a tüdőembóliát.
A tapasztalatok már évszázadokkal ezelőtt azt mutatták, hogy a vénafal görcse folytán a fal elég szorosan rátapadhat a kialakult vérrögre, így lényegében megakadályozhatja annak tovaterjedését. Emiatt sokan úgy gondolták, hogy ebben a betegségben az embóliaveszély elhanyagolható.
Napjainkban is több helyen csupán egy bőrtünetnek, leginkább bőrgyógyászati elváltozásnak tartják, s ennek megfelelően kezelik, pedig komolyan kell venni a visszatérő problémák és a szövődmények miatt is.
Az átlagnépesség 3–11%-ában fordul elő, a nők körében valamivel gyakrabban, mint a férfiaknál, és az életkor előrehaladtával az előfordulása emelkedő tendenciát mutat.
(Írta: Dr. Nagy Imre sebész, érsebész főorvos / PatikaMagazin)
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
