Habár a betegség tünetei részben hasonlóak, a polip mégsem keverendő össze a hangszalagon megjelenő rosszindulatú elváltozással. Hangszalagrák esetén jellemző a fokozatosan kialakuló rekedtség – magyarázza dr. Holpert Valéria foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezen túlmenően jelentkezhet idegentest érzés, krákogási, torokköszörülési kényszer, ritkán fájdalom.
A hangszalag polip a hangszalagon lévő, nem rosszindulatú, kötőszövetes elváltozás. A betegség vezető tünete itt is a rekedtség, a hang minőségének megváltozása és a levegős hang. Nagy polipok esetében előfordulhat, hogy a megnagyobbodott kötőszövet beszéd során hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd átmenetileg megakad, hirtelen elmegy a beteg hangja.
A hangszalag polip kialakulásában gyulladás, irritáló tényezők- munkahelyi ártalom, például ipari füst, vegyszerek, festékanyagok gőzének tartós belélegzése – helytelen hanghasználat játszhatnak szerepet. A hangszalagok krónikus irritációját okozhatja a gyomorsav visszafolyása, reflux betegség is. Krónikus gyulladást a dohányzás mellett a hang túlerőltetése is kiválthat , amit a helytelen hangképzés idéz elő.
Tartós, 3-4 hetet meghaladó rekedtséggel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert lehet akár olyan daganatos elváltozás is a hangképző szerveken, ami még korai stádiumú, s melyre a rekedtség felhívhatja a figyelmet – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa. A diagnózis direkt gégetükrözéssel, vagy a hangszalagok vékony, hajlékony képalkotó eszközös / fiberoscop/ vizsgálatával felállítható. A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után a kórisme rendszerint egyértelmű , de amennyiben a hangszalagon szövetszaporulatot vagy felrakódást látunk a szövettani vizsgálat (biopszia) kötelező, a daganatos elváltozás kizárásához. A polipokat műtéttel vagy mikrosebészeti beavatkozással lehet eltávolítani, ezt követően megadott ideig fontos a hang kímélése.
A kezelés hatására a panaszok ugyan elmúlnak, de számítani kell a betegség ismételt megjelenésére, amennyiben a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Ennek egyik lehetséges formája, a helyes beszédtechnika elsajátítása: ha a panaszok hátterében a hang túlerőltetése áll, akkor a beszédhang képzésében előforduló hibák javításával előzhetjük meg a betegség kiújulását.
(Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu / Galenus Magazin)
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
