Kórokozók között élünk. Több, mint 200 vírus és számos baktérium okozhat légúti megbetegedéseket az egyszerű náthától a súlyos tüdőgyulladásig.
Fontos tudni, hogy az influenza és az influenza szövődményeként jelentkező, a Pneumococcus baktérium által okozott tüdőgyulladás védőoltással megelőzhető.
A Streptococcus pneumoniae okozta fertőzések napjainkban sem veszítettek a jelentőségükből. Ezek gyakran az influenza szövődményeként is megjelenhetnek.
Pneumococcus elleni védőoltás javasolt:
• 2 éves kor alatt és 50 éves kor felett mindenkinek
• A krónikus betegeknek, akik alapbetegségük miatt fogékonyabbak a súlyos
Pneumococcus-fertőzésre: tüdő- (COPD, asztma), szív-, vese-, máj- és cukor-
betegek
• Dohányosoknak életkortól, betegségtől függetlenül
• Belsőfülműtéten átesetteknek és koponyasérülteknek
• Léphiányosoknak
Akik korábban még nem részesültek Pneumococcus elleni védelemben, azoknak az oltását a 13 szerotípust tartalmazó konjugált oltóanyaggal javasolt kezdeni. A védelmet – legalább 2 hónap eltelte után – ki lehet szélesíteni a 23 szerotípust tartalmazó poliszacharid vakcinával.
• A 65 éves kor felettieknek a 23 szerotípust tartalmazó poliszacharid oltóanyagból 1 emlékeztető oltás javasolt, ha legalább 5 év telt el az előző poliszacharid-oltás óta.
• Aki korábban poliszacharid oltóanyaggal kapott védőoltást, 1 év múlva a 13 szerotípust tartalmazó konjugált oltóanyagot is megkaphatja egy alkalommal.
• Sérült immunitásúak (daganatos betegek, szervátültetettek stb.) és léphiányosok ismételt oltásairól kezelőorvos és/vagy védőoltási szaktanácsadó dönt.
• A Pneumococcus elleni védőoltás bármely más oltóanyaggal (pl. influenza) egy időben vagy bármilyen időközzel adható.
A Pneumococcus elleni védőoltás beadását bármikor kérheti orvosától. Az oltóanyagot a gyógyszertárakban orvosi receptre lehet kiváltani.
Forrás: Dr. Csohány Ágnes Országos Korányi Pulmonológiai Intézet / PatikaMagazin
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
