Mi történik, ha a stressz tartós marad? Selye János, a stresszelmélet kidolgozója szerint átváltunk az ellenállás fázisába. Ekkor érezhetjük úgy, hogy nem tudunk lazítani, kikapcsolni. Izmaink tartósan megfeszülnek, vérnyomásunk magasabb, a pulzus szaporább, a légzés felszínesebb, gyorsabb, mint nyugalomban. Alvászavarok jelentkezhetnek, nemritkán elalvási, átalvási nehézség vagy korai ébredés formájában.
A harmadik fázisban szervezetünk kimerül. Olyan elváltozások jönnek létre, amelyek a betegségek kialakulásának előfutárai. Például kóros vérzsírszint, csökkent immunrend- szeri aktivitás, tartós vérnyomás-emelkedés, véralvadás-fokozódás, inzulinrezisztencia. Szív- és érrendszeri, anyagcserebetegségek, daganatos betegségek, krónikus gyulladások alakulhatnak ki.
A stresszre adott pszichológiai válaszok között a szorongás, düh, agresszió, melankólia és depresszió, valamint kognitív változások (koncentráció és/vagy memóriazavar) szerepelhetnek.
Ne várjunk eddig!
A stressz levezetésének számos módja létezik. Talán nem is gondolnánk, hogy mindennapjaink apró és természetesnek tűnő dolgaival sokat tehetünk belső egyensúlyunk érdekében. Ide tartozik az étkezés, fürdés, érintés, szexuális együttlét, nevetés, passzív és aktív pihenés, sport és még sok minden más, köztük a gyógynövények, például a citromfű.
„Felvidítja a szívet… tizenöt gyógynövény ereje lakozik benne…” – vallotta a citromfűről a középkor egyik legnagyobb gyógynövényszakértője, Hildegard von Bingen bencés apátnő. A citromfű szerteágazó hatásai között kiemelkedik nyugtató és vírusellenes hatása, mely értékes vegyületeinek köszönhető (flavonoidokat, keserűanyagokat, szeszkviterpéneket, illóolajat hordoz). Alvópárnákban az alvás segítésére, valamint illóolaja aromafürdőhöz vagy párologtatásra is alkalmazható. Emellett teaként vagy étrend-kiegészítőként feszültségoldásra javasolható.
Forrás: PatikaMagazin
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
