Természetesen vannak alapvető szabályok és olyan alapanyagok, amelyek a legtöbb esetben korlátozást igényelnek, ilyenek többek között az érlelt sajtok, a pácolt-, füstölt húskészítmények, a savanyított-, fermentált zöldségek, a nem friss pékáruk és húsok, a vörösbor vagy a csokoládé. Az, hogy például zöldségek közül a paradicsom, a hagymafélék és a spenót vagy a gyümölcsöknél az eper, citrusfélék vagy a banán kinél milyen mennyiségben okoz panaszokat egyénileg változhat.
A hisztamin intoleranciás betegek rendszerint megdöbbennek a tiltólistás ételek hosszú felsorolását látva. A hisztamin intoleranciás tüneteket a hisztamint lebontó diamino-oxidáz, DAO enzim csökkenése okozza. Azt azonban fontos tudni, hogy ez a csökkenés mindenkinél egyéni mértékű, ezért a diéta sem egységes, hanem személyre szabott, az egyéni tolerancia függvénye. Ez azt jelenti, hogy a listáról mindenkinek csak azokat az élelmiszereket kell mellőznie vagy csökkentenie a fogyasztását, ami nála tüneteket okoz.
A diéta összetettsége miatt nem biztos, hogy a magas hisztamin-tartalmú élelmiszerek kizárásával azonnal megszüntethetőek a tünetek. A magas hisztamintartalmú élelmiszerek mellett vannak olyan alapanyagok is, amelyek a hisztamin lebontását gátolják, vagy éppen felszabadulását segítik. A dietetikus tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehet az egyes élelmiszerekkel szembeni érzékenységet felderíteni, segít a megváltozott élethelyzetet receptekkel, vásárlási és konyhatechnológiai praktikákkal enyhíteni és meghatározza a napi tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag szükségletet.
A hisztamin-intolerancia nem életre szóló betegség, a későbbiekben – bizonyos szabályok betartása mellett – akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer. A szigorú diéta betartása után a dietetikus javaslatára egy-egy étel újbóli bevezetésre kerülhet, és ha a páciens nem érzékel panaszt az elfogyasztott élelmiszer után, a szakember meghatározott mennyiségben és konyhatechnológiai eljárással engedélyezheti a nyersanyag fogyasztását. Ennek meghatározása a diéta folyamatos betartását követő néhány hét után kezdődhet el, egy kontroll alkalmával, egyénre szabottan, szigorúan napi egy alapanyag újbóli bevezetésével.
– Az emésztőszervrendszer optimális működése érdekében fontos a megfelelő folyadék fogyasztása, illetve a vegyes-, megfelelő rosttartalmú étrend is.
– A panaszokat azonban nem csak maguk az élelmiszerek befolyásolhatják: a stressz és a hormonális állapot is nagy hatással lehet a hisztamin érzékeny szervezetre.
– A diétán túl gyógyszeres kezelésre is lehetőség van, mely antihisztamin-tartalmú, illetve diamino-oxidáz enzim-tartalmú készítmény alkalmazását jelenti, melyet orvosi javaslatra kaphatnak az arra érzékeny páciensek. A tablettát étkezés előtt 1-2 órával célszerű bevenni.
(Forrás: PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
