A rendszeresen végzett futás által kitartóbbakká, edzettebbekké, ellenállóbbakká válhatunk. Népszerű sporttevékenység, mivel nem kell hozzá más csak egy jó futócipő, szinte bárhol találunk olyan terepet, helyszínt ahol végezhető, valamint nem kötött az életkorhoz.
Futásnak a legalább 8 km/ h iramot nevezzük, ez alatti tartományba esik a kocogás. Az intenzív gyaloglás tempója az 6 km/h.
Ha nem vagyunk edzettek és most kezdünk el sportolni, akkor célszerűbb kisebb célokat kitűzni és lassan emelni mind az időtartamon, mind az intenzitáson.
A rendszeresen és megfelelő ideig (legalább 50 perc folyamatos mozgás) végzett futás hatására a szervek, szervrendszerek alkalmazkodnak a fizikai terheléshez. Először a szív és érrendszer alkalmazkodik, mely során a szív nagyobb erővel húzódik össze így egyszerre több vért (ezáltal több oxigént) tud a keringésbe pumpálni. Nemcsak az aerob állóképesség nő a futás hatására, hanem kedvező irányba változik számos anyagcsere (vérzsírok, vércukor) folyamat, légzőrendszeri, kiválasztórendszeri, idegrendszeri változások is bekövetkeznek. Az agyban endorfin szabadul fel.
Ezek a változások a rendszeresen végzett futás megkezdése után már 4-6 héttel bekövetkeznek.
Jó sportolást, Jó egészséget!
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
