Többek között az immunrendszer erősítése, a fertőző betegségek megelőzése, a bőr és a kötőszövetek épsége is megfelelő C-vitamin-ellátottságot igényel. Mivel C-vitamin szükséges az energiatermelő folyamatok egyik kulcsfontosságú molekulájának, a karnitinnek a szintéziséhez is, a C-vitamin hiányának egyik legkorábban észlelhető tünete a fáradtság és a kimerültség.
A C-vitamin hiányával kapcsolatba hozható hiánytünetek másik csoportja a kollagén szintézisének a zavarával függ össze. Ez utóbbi a fogak kilazulásában, ízületi fájdalmakban, elhúzódó sebgyógyulásban, vérzésekben, véraláfutásokban, ínygyulladásban mutatkozhat meg.
Ismerve azt, hogy az aszkorbinsav milyen sokoldalú és esszenciális funkciókat tölt be a szervezetben, a C-vitamin szervezetbe történő bejuttatásának – ideális esetben táplálkozással, egyébként gondosan megválasztott gyógyszerekkel vagy étrend-kiegészítőkkel – szükségessége nem kérdőjelezhető meg.
Életkor, élethelyzet vagy (egészségtelen) életmód miatt a populáció bizonyos csoportjaiban viszonylag gyakori lehet a nem megfelelő mértékű C-vitamin-bevitel. Megeshet az is, hogy a szervezet fokozott C-vitamin-igényét nem képes az egyébként szokásos bevitel fedezni.
1. Az időskorúak
2. A várandós nők, a szoptató anyák
3. A kórházban kezeltek
4. Az alacsony egy főre eső jövedelemmel rendelkező háztartások tagjai
5. A stresszes, feszített élettempójú, környezetszennyezésnek kitett egyének
6. A dohányzók
7. Az alkoholisták, a drogfüggők
1: Elgondolkodtatók azok az adatok, amelyek szerint az otthonukban élő időskorúak táplálkozással történő napi C-vitamin-bevitele mindössze napi kb. 55 mg, ami mintegy 30%-kal elmarad a javasolt beviteltől.
2: A C-vitamin-pótlásra gondot kell fordítani a várandós nőknél is, különösen azoknál, akik vaspótlásra szorulnak, mivel a vaspótlás a C-vitamin-szint csökkenésével jár. Egy vizsgálat szerint a vaskészítményt szedő terhes nők körében 24%-kal csökkent a C-vitamin-szint az első trimeszterről a harmadik trimeszterre. A szoptatás alatt is megnövekszik a vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-szükséglet; ez a napi C-vitamin-szükségletet tekintve mintegy 50%-os növekedést jelent.
3: A kórházi kezelésre szoruló, gyengült immunrendszerű egyéneknél gyakrabban előfordul a C-vitamin-szintek csökkenése, mint az egészséges kortársaknál. Például a tartós vesedialízis-kezelésre szorulók több mint harmada C-vitamin-hiányos.
4: Sajnálatos módon az alacsonyabb egy főre eső jövedelem kevesebb vitamindús zöldség és gyümölcs fogyasztásával jár együtt. Egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint az egy főre eső jövedelmet tekintve legalacsonyabb 15%-ba tartozó férfiak 26%-a, míg a nők 16%-a C-vitamin-hiányos.
5: Bármilyen jellegű stressz, legyen az megnövekedett emocionális vagy fizikai nyomás, az oxidatív sérülések magasabb hányadával köthető össze, ami fokozott C-vitamin-szükséglettel társul.
6: A belélegzett cigarettafüst nagyon rövid időn belül „elhasználja” a szervezet C-vitamin-tartalmát: hat slukk cigarettafüst a vérplazma aszkorbátszintjét szinte teljesen kimeríti. Nem véletlen, hogy a dohányosok az ajánlások alapján naponta plusz 35 mg aszkorbinsav-bevitelre szorulnak.
7: Az alkohol mellett egyéb szerfüggőségek is rányomják bélyegüket a szervezet C-vitamin-szintjére. A heroin- és egyéb drogfüggők esetén közel felére csökken a szervezet C-vitamin-szintje.
(Forrás: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész - PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
