A kakukkfű az egyik legősibb gyógynövény, amely remek illata és íze miatt nem hiányozhat egyetlen konyhából sem. Neve a latin „thymus” szóból ered, amely gyökere az óegyiptomi „tham, thm”-ban található, amely szóval a balzsamozó növényt illették. Kiváló fertőtlenítő – a mai napig a fertőző betegségek egyik legfontosabb ellenszere - ezért készítettek belőle olajat az egyiptomiak a balzsamozásokhoz.
A kakukkfű szárazságtűrő és fényigényes (ahogyan korábbi cikkemben is írtam). Nevelhető sziklakertekben, kővályúkban, kőfalakon is. Télálló, fagytűrő. Magvetéssel, tőosztással, félfás dugványozással is szaporítható.
A legjobb gyógytea-alapanyagot akkor kapjuk, ha virágzáskor vágjuk le a hajtásokat. A hajtásokat mindig a fás részek fölött kell leszednünk, hogy újra kihajtson, és többször is megdézsmálhassuk a szárakat. A friss ágakat pár napig hűtőben is tárolhatjuk, a belőle készült illóolajat pedig jól zárható edényben kell tárolni, illetve a szárított növény aromáját is érdemes ilyen módon megőrizni.
A kakukkfű serkenti az emésztést, a belőle készült teát szélbántalmak és étvágytalanság ellen is lehet használni. Nőgyógyászati problémák esetén is elővehetjük, s a legtöbben köhögés, torokfájás és görcs fellépésekor próbálják ki gyógyerejét. Görcsoldó és ingercsillapító hatását szamárköhögésben szenvedőknél is felhasználták régen. Manapság kezelnek vele időskori tüdőtágulást, hörgőtágulást, idült hörghurutot.
A legegyszerűbb, ha teaként fogyasztjuk: egy csésze forró vízbe szórjunk két kávéskanál kakukkfüvet, s hagyjuk öt percig állni. Ezt követően szűrjük le (nem fém szűrőben!!!), s kortyolgassuk el, miközben gőzét is belélegezzük.
A kakukkfűről szólő teljes cikk elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/09/24/a-batorsag-jelkepe-a-kakukkfu/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
