Az influenzát A-, B- és C-típusú influenzavírusok okozzák, amelyek közül az A-vírus áll a világjárványok (úgynevezett pandémiák) mögött, a B-vírusok csak kisebb csoportok megbetegedését okozza, míg a C csak ritka, egyedi esetekért felelős. Mivel a náthához hasonlóan az influenzát is vírusok okozzák, általában nem segítenek kezelésükben az antibiotikumok. Amennyiben azonban például a nátha szövődményeként orrmelléküreg-gyulladás vagy középfülgyulladás jelentkezik, ezekre javasolható az antibiotikumos kezelés.
Míg a nátha néhány nap alatt elmúlik és többnyire nem veszélyes, addig az influenza szövődményei főleg kisgyermekeknél, időseknél és krónikus betegségben szenvedőknél okozhat súlyosabb betegségeket. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás.
Az influenza néhány óra alatt ledönti az embert, és a klasszikus náthás tünetek mellé komolyabb panaszok is csatlakoznak, mint a láz, a hidegrázás, a kimerültség, az izomfájdalom és a fejfájás.
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha súlyos tünetek jelentkeznek, mint a véres vagy elszíneződött köpet, a mellkasi fájdalom, a nehézlégzés, elkékülés, a megváltozott tudatállapot, a csökkenő vérnyomás. Gyerekeknél figyelnünk kell, ha lelassulnak, egyre aluszékonyabbá válnak, ha felgyorsul és nehezítetté válik a légzésük.
Az influenzás beteg lassabban gyógyul, maga a betegség nagyjából 10 napig tart, de a kimerültség még 2-3 hétig érezhető.
A nátha és az influenza leginkább télen jelentkezik, amikor a fűtött lakások száraz levegője szárítja az orrüreg nyálkahártyáját, ezáltal megkönnyíti a vírusok bejutását a szervezetbe. Ráadásul ilyenkor az emberek többet vannak együtt egy légtérben, ami szintén növeli a fertőzés veszélyét.
Ha megbetegszünk, fontos az ágynyugalom, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, és segíthetnek a különböző C-vitamin-tartalmú készítmények. Az influenzával járó láz csillapításának veszélytelenebb módja a hideg vizes lepedőbe való beburkolás és a hűtőfürdő (ilyenkor fokozatosan hűtjük le a langyos vizet).
Ha gyógyszereket is alkalmazunk, erről kérjük ki az orvos, a gyógyszerész tanácsát, ugyanis a különböző szerek sokszor ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, így ha nem figyelünk, túladagolás is előfordulhat.
Elsősorban az öt éven aluli kisgyerekeknek, a terheseknek, az időseknek, és a krónikus betegségben szenvedőknek ajánlott az influenza elleni védőoltás.
Azonban az aktív korú, munkába járó embereknek szintén előnyös, mivel a betegség megelőzésével nem kell kiesnie a munkavégzésből. Ezzel nemcsak önmagunkat, hanem környezetünket és hozzátartozóinkat is védjük az influenza ellen.
A védőoltás elölt vírust tartalmaz, így nem okozhat influenzás megbetegedést. Gyakorlatilag mellékhatás nélkül zajlik az oltás utáni időszak, legfeljebb hőemelkedés, a beadás helyén enyhe fájdalom vagy duzzanat, bőrpír jelentkezhet.
(Forrás: PatikaMagazin - Oxygen Medical)
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
