Először is az anyagcsere központi szerve. Az egész anyagcsere-folyamat, beleértve a zsírok, a fehérjék, a szénhidrátok, a vitaminok és az ásványi anyagok lebontását és átalakítását, a máj közvetítésével történik. A vese és a tüdő mellett a máj szerepet játszik a sav-bázis háztartás és a testhőmérséklet szabályozásában is. Részt vesz továbbá a fertőzések leküzdésében úgy, hogy ellenanyagokat termel, és azokat a vérbe juttatja. Fontos tárolószerv is, itt raktározódnak el például a vitaminok, a vas és más anyagok.
A máj második legfontosabb feladata a szervezetben lévő mérgező hatású anyagok lebontása, közömbösítése. Mérgek különböző módon, egyrészt az anyagcsere során, másrészt kívülről kerülhetnek a szervezetbe. A káros zsíroldékony anyagokat a májsejtek alakítják át vízoldékonnyá, s ez teszi lehetővé, hogy a vizelettel együtt kiürüljenek a szervezetből. A legtöbb gyógyszer is a májban bomlik le.
Ha túl sok mérgező anyag jut a szervezetbe, a máj nem képes ellátni a reá háruló feladatot és károsodik. Mivel azonban a máj belsejében nincsenek idegek, nem tudja a fájdalom révén – mint a többi szerv – jelezni, hogy baj van. A károsodás tehát sajnos, sokáig észrevétlen marad, túl későn fedezzük fel, hogy a máj teljesítőképessége erősen lecsökkent. Ráadásul, mivel a beteg nem érez fájdalmat, tovább folytatja a májat megbetegítő, helytelen életmódját.
De mi a helyzet idősebb korban? Ilyenkor nem csökken a máj teljesítőképessége?Tudjuk, hogy a gyógyszeradagolás az életkortól függ, vagyis más például a gyerekadag és más a felnőttadag. Tulajdonképpen idősebb korban is változtatni kellene a dózist, mivel az idős ember szervezete – még ha nem is májbeteg – sok esetben lassabban bontja le a gyógyszert, mint a fiatalé. A gyógyszerek felezési ideje a májbeteg és az idős ember esetében meghosszabbodik, ami azt jelenti, hogy szervezetük nem bontja le teljes mértékben például a naponta szedett altatót. A maradék mindig a következő napi adaghoz adódik, és ily módon idővel már toxikus, azaz mérgező mennyiség halmozódhat fel belőle a szervezetben.
Az alkohol olyan molekula, amelyet a máj csak fokozatosan tud lebontani. Kivonja belőle a hidrogént, s eközben egy rendkívül káros anyag, acetaldehid keletkezik. A lebontási folyamat során sok hidrogénmolekula szabadul fel, ami a máj egyfajta biokémiai károsodásához és zsíros elfajulásához vezet.
A zsíros elfajulásnak sokféle kiváltó oka lehet. Némi zsírlerakódás a májsejtekben még nem betegség, de olyan tünet, ami betegségre utalhat. Az alkohol okozta zsírmáj – ha az alkoholfogyasztás megszűnik – teljes mértékben visszafejlődik. Ha azonban egyre több szeszes ital jut a szervezetbe, alkoholtoxikus hepatitisz, azaz májgyulladás lép fel. Ennek később májzsugorodás és legrosszabb esetben – gyakran csak évtizedekkel később – daganat lehet a következménye.
Valóban így van. Ellenkező esetben az emberiség már rég kihalt volna. Egy daganat operációja során előfordul, hogy a májnak több mint a felét eltávolítják. A megmaradt darab néhány hónap alatt visszanyeri eredeti méretét. Egy májgyulladásnál a májsejtek 30 százaléka is elpusztulhat, a májszövet mégis ugyanolyan szerkezetűvé regenerálódik, mint amilyen azelőtt volt. Ha azonban újra és újra káros hatások érik a májat, a felépülés már nem így zajlik le. A működő sejtek helyébe kötőszövet lép, és az egészséges sima és puha májállományt egy csomós szövet váltja fel. Ezt az állapotot nevezik májzsugorodásnak.
Például azokat, akik fertőzésveszélyes környezetben, többek között az egészségügyben dolgoznak. Ajánlott az oltás továbbá azoknak is, akik foglalkozásuknál fogva gyakran utaznak Délkelet-Ázsiába. A meleg éghajlatú országokban és hiányos higiéniai körülmények között nagyobb az élelmiszerek által történő fertőzés veszélye. A hepatitiszA vírus megtelepedhet és elszaporodhat például a tengeri kagylókban, a nyers gyümölcs- és zöldségfélékben, a forralatlan vízben és tejben.
A hepatitis-A és B ellen létezik védőoltás, a C típus ellen azonban még nem, ugyanakkor a C-vírus általi fertőzések száma világszerte nő. Nem százszázalékos és csak néhány hónapig tartó, úgynevezett passzív immunitást nyújt az intramuszkuláris hiperimmunglobulin oltás. Jó hatásfokkal alkalmazható a C-vírus okozta májgyulladás leküzdésében továbbá az Interferon, mely a szervezet egész immunrendszerét erősíti, és lassítja a gyulladási folyamatot.
Aki általában egészséges életmódot folytat, az nagy valószínűséggel a máját is megóvja a különböző betegségektől. Ezenkívül a természet is kínál néhány olyan gyógynövényt, amelyek erősítik és védik a májat. A legismertebb a máriatövis, de ide tartozik az articsóka és a pitypang is. A belőlük készült kivonatok gyógyszertárban kaphatók.
Forrás: Galenus
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
