Rendszeres önellenőrzés: megfelelő fényviszonnyal ellátott helyiségben, szabad szemmel vagy tükör segítségével rendszeresen érdemes átvizsgálni a bőrfelületet. A változásokat érdemes rögzíteni, akár fényképezőgép segítségével.
Bőrgyógyászati vizsgálat: a bőrgyógyászati vizsgálat indokolt, ha egy újonnan kialakult elváltozás nem tűnik el 3 héten belül, vagy egy korábban ismert anyajegy változást/növekedést mutat alakjában, színében, méretében.
Szolárium elkerülése: a WHO szerint a szolárium az egyik legveszélyesebb rákkeltő. A szolárium UV sugarai károsítják a bőr DNS-ét és bőrrák kialakulásához vezethetnek.
Kontrollált napozás: a hirtelen, intenzív és direkt napozás nem javasolt. Annak érdekében, hogy elkerüljük a napégést, bőrpírt 11:00 és 15:00 között nem érdemes napra menni.
Fényvédelem: olyan fényvédő krémet érdemes választani, ami az UVA és UVB sugárzással szemben is védelmet nyújt. Ez általában a magasabb faktorszámú (50+) fényvédő krémekre igaz. A fényvédő krémek hatóideje körülbelül 2-3 óra, így napozás előtt fél órával, majd két óránként újra érdemes felvinni a bőrre a krémet. A fényvédő krémeken túl a megfelelő ruházat nyújtja a legjobb védelmet a napfénnyel szemben. A legjobb, ha a megfelelő öltözék mellett, széles karimájú kalappal és polaroidos napszemüveggel is védekezünk a napfény káros hatásai ellen.
Forrás: Magyar Dermatológiai Társulat / PatikaMagazin
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
